Matriarchátus

A matriarchális kultúra középpontjában az anya joga, az anya mint szülõ-anya áll. A matriarchátusban élõk a legszorosabb kapcsolatban vannak a természet törvényeivel, a fizikai, anyagi világgal. Minden dolgok kezdete és forrása a föld, minden termékenység belõle ered. Az egész gondolkodást áthatja a fizikai-anyagi léthez, a termékenységhez való kötöttség. A termékeny szülõ-anya a termékeny föld élõ mása.
A férfierõt a földbõl fakadó vizekkel azonosítja, s így a nemzõ nedvet „alárendeli” az anyaölnek. A Föld-anyához kötöttséget õrzik többek között az anyanyelv, anyaország, szülõhaza, anyaszínház, anyaszentegyház szavaink. Az anyajog nem ismer apát, a gyermeket apa nélkülinek, sokapájúnak tünteti fel. A gyermekeket az anya után tartják számon, a genealógiai felsorolásokban az anyai õsöket emelik ki. Az anyai ág döntötte el a törzsi hovatartozást, és a törzsi társadalmak egy ősanyára vezették vissza magukat, akinek hatalmas tisztelettel adóztak.
Ezt a matrilineáris (anyai ági) leszármaztatást õrzi például a zsidó hagyomány, amely szerint zsidónak az számít, akinek az anyja zsidó. A gyermekek társadalmi rangját az anya helyzete adja. Jogilag kizárólag a leányok örökölhetnek, viszont a nõvérek házasítják ki és látják el hozománnyal a fivéreiket. A nõvérek egymással anyai-vérségi alapon nagyon szoros és bensõséges kapcsolatokat tartanak fenn. Kizárólag a leánygyermekek kötelessége az idõs szülõkrõl való gondoskodás.
Egy őskor-elmélet leírja, hogy az emberiség aranykora a matriarchátus volt, amelyben a nők szája íze szerint folyt az élet. Nem voltak tabuk és pusztító indulatok, nem volt erőszak és ellenségeskedés, bűntudat, rettegés. Volt viszont szeretet, figyelem, az összetartozás nem csak a többiekkel szemben érvényesült, hanem választható volt.
Az ókori Egyiptomban II. Ramszesz idejében még a lányok kezdeményezték a házasságkötést, a gyerekek pedig az anya nevét viselték, ő rendelkezett velük (a matriarchátus maradványaként). A házasság első éve próbaidőnek számított, a férj félrelépései nem zavarták a feleséget. A család itt is a szociális rendszerrel együtt fejlődött. A legrégibb dokumentumok szerint az asszony anyagilag sem függött férjétől, mert nem volt vagyonközösség. A patriarchátus az 5. dinasztia idején alakult ki.
A drowok társadalmát is a nők irányították, a Házak vezetői nem lehetnek férfiak, csakis nők, ezért még egy nemesnek is meg kellett gondolnia, mikor üthet meg egy nőt.